*Méretes farkas nyomokat hagy maga után ahogy súlyos testével rohan a völgybe. Hirtelen szagot fog. Sil ismeri a szagot, de most nem ő irányít. A dühös és éhes fenevad nagyon gyorsan halad a lány irányába. Percek múlva elér a tóhoz és két faközül ugrik annak a partjára. Ingerülten vonyít aztán szétnéz. Látja Solinát és a távozó(bocs, ha nem) unikornist. A vérfarkas szeme vérben forog és a nyála is kicsöppen az állat láttán. Még nem támad, de lassan közelít... Körülbelül tíz méterre lehet a pártól.*

*Észreveszi a farkast!A kiscsikó még nincs elég messze utánna szalad és a farára csap ami miatt gyorsan el is menekül be az erdő mélyébe.Solina hogy elfoglalja a dögöt elé ugrik és elszántan a szemébe néz*-Most meghalsz kiskutyus*enyhén magabiztos.Karmait kinövesztve és a farkas felé tartva azokat, ugrik neki*

*Amikor Solina ugrik felé ő is elrugaszkodik. A méretek nem sok jót mutatnak... A vérfarkas többször nagyobb a lánynál, de persze nem a méret a lényeg. A fenevad nem foglalkozik azzal, hogy a lány karmai érik az ő felsőtestét, sokkal inkább az, hogy méretes mancsával képen vágja a lányt, ami nem csak, hogy nagyon erős de hosszú és éles karmok vannak rajta. Most tényleg nincs kimélet és nem is hagyja magát.*

*A hatalmas ütéstől a hanyatt esik. Felsikít, mikor földet ér.Eléggé megszédült de azért feltápászkodik. Arcán mély karom nyomok is maradtak amik eléggé véreznek és elcsúfítják arcát.
Az arcát simogatva néz a dögre,még mindig szédül de ezzel most nem törődik egyetlen egy fegyver van nála egy tőr...aminek pengéje ezüst...de valahogy ez sose szokott hatni.Viszont most nincsen más választása.Lihegve tartja egyik kezébem a tőrt a szabad kezét pedig hatalmas kardszerű pengévé változtatja(amit Silvertől lesett el) .A tőrt a farkas hátsó lábába vágja de nem megy hozzá közelebb várja a támadását,addig kifújja magát*

*A farkas felüvölt amikor a tőr a lábába vágódik. Ingerült rántja ki és üti félre. Láthatóan sántít már arra a lábára amibe a tőr volt. Veszett ugatásba kezd aztán elindul a lány felé. Vélhetőleg nagyon ingerült lett.*

*A farkas ráugrik, ezt nem tudta volna kivédeni...A penge szerű karjával tartja fejétől távol a vicsorító és nem enyhén nyáladzó farkast. Amikor már úgyérezte mindennek vége van és ez a dög bekapja a fejét... Feltűnik pár kannibál akik körül állják őket és a farkasba kezdik dobálgatni dárdáikat...Solinának sem kell több mikor a farkas leugrik róla(hogy a többiekkel foglalkozzon) elgurol és felpattan a legközelebbi fa nem túl magas ágára*

*A kannibáloknak van kő, bronz, acél és még más féle fegyverük is de úgy néz ki ezüstből nincs egy arzenál. Ami nem ezüst az alapvetően bele se fúródik a vérfarkas vastag bőrébe, sőt! Ami kőből van még csak a bundájának se nagyon árt. Nosza! Házhoz jött a vacsora. Silver egy ugrással hármat terít le. Kettőt a mancsával, azoknak egyből annyi amikor a hosszú karmok a mellkasukba mélyednek, és a középső akinek a feje kerül a farkas állkapcsai közé. Hangos reccsenés és a férfi vére messzire fröccsen. A vérfarkas hagyja, hogy a szem és agy kifollyon a szájából. Mire megfordul a többi kannibál már menekül is a francba. A három testből kezd enni. Láthatóan először a lábakat és karokat eszi meg, gyakorlatilag a három holtestből egy-egy törzs és fej marad meg. Silver Solina felé fordul és tesz felé pár lépést majd összecsuklik. A vérfarkas vergődik és zsugorodik össze Silver méretére. A fiú rövid időn belül meztelenül fekszik a földön. Fejét dörzsölgetve felül majd nyújtózik egyet. Solinának most háttal van ezért nem látja a lányt. Áll és nézi, hogy kiket evett.*~Kezdek rosszul lenni.~*Közben a lábán lévő sebet regenerálja.*

*Enyhén rosszul lesz a látványtól. A fatörzsbe kapaszkodik.És mikor a farkas a legdurvább részeknél tart elfordítja a fejét. Mikor visszafordul nagy meglepetésére Silvert látja a farkas helyén.*~Te jó ég?!Silver volt?ő volt a farkas?!~*Nagyon meglepődik.Nem tudja lemenjen vagy ne...vagy most egyáltalán mit tegyen...de ezt nem is neki kell eldöntenije ugyanis egy hangos reccsenés után Solina arcal csapódik a földbe....*~Most nagyon beégek~*Hason fekszik a földön ,de nem szól hátha Silver nem vette észre (ami elég valószínűtlen)Bár legszívesebben sikítana,ez már nem hiányzott neki*

*Hirtelen kapja hátra a fejét a hangra aztán közelebb megy a földre került alakhoz.*
-Jól vagy?-*Kérdi Solinát és láthatóan nem zavarja, hogy tök pucér.*
-Minek másztál fel? Majdnem elkaptalak?-*Kérdi kiváncsian a lánytól miközben a hasát dörzsölgeti egyik kezével a másikat pedig Solnak nyújtja, hogy felsegítse.*

*Solinát sem zavarja hogy Silver pucér már látta.Elfogadja Silver segítségét és feláll.Majd elmosolyodik ami alig látszik hisz arcát még mindig Silver karmainak nyoma díszeleg.*-Majdnem!Most én lennék ott azok helyett!*Nagyot sóhajt,de nincsen túlságosan megijedve akkor sem volt...vagy is akkor de de azért ezt Silvernek nem kell tudnija*-Nincs kedved esetleg rendbe hozni a pofimat?

-Ja persze, bocs!-*Kezét Solina arcára teszi és regenerálja a sebeit.*
-A vért neked kell lemosni... És ne haragudj. Hülyén hangzik, ha azt mondom véletlen volt?-*Teszi fel lényegre törő kérdését közben utat enged Solinának, ha esetlen menne a tóhoz, hogy lemossa a vért magáról.*

-Igen elég hülyén hangzik!*Mondja elég komolyan*-De persze elhiszem!Ha jobb formámban vagyok a vérfarkas meghalt volna ugye tudod?*Mosolyog és enyhén megüti Silver vállát*-Te farkasnak is nehéz ellenfél voltál*Nagyot nyel majd a tóhoz sétál és legugol a partjára....*~Ahhh lassan megkéne látogatnom a hálótermet...ezeréve nem voltam arra~*Most nem érdekli, semmi Lekapja már amúgy is több helyen elszakadt(most már friss véres) pólóját meg farmerját és fehérneműben beleugrik a tóba.Mikor a felszínre úszik Silverre pillant*

-Én mindig nehéz ellenfél vagyok.-*Motyogja magának majd a tó partjára megy. Ahogy az egyik lábát a vízbe teszi sorra ugranak be neki emlékek. Mikor megbékél velük beúszik Solina után.*
-Rég nem úsztam.-*Mondja egyhangúan és lassan úszkálni kezd a lány közelében.*

*Már nem fél tőle. Bár mikor farkas volt eléggé be volt sz*rva...De ez a fiú itt már csak az "ártalmatlan" Silver.Kicsit értetlenül bámulja nem érti hogy miért pont Silverből lett vérfarkas...*-Öh...és emlékszel valamire?*Közben már meggyógyított arcát nézegeti a víz tükrében.*-Azért így jobb!ÉS ilyenkor jól vagy?Nem fáj semmi ?Meg beléd vágtam egy ezüst tőrt!?

-Te voltált?-*A sebet a fiú még akkor begyógyította amikor felállt. Azt hitte egy kannibál volt.*
-Amúgy semmire sem emlékszem. Kicsit fáj a fejem meg a hasam, de amúgy semmi.-*Készségesen válaszol minden kérdésre, márha tudja a választ.*

-Én!*A kérdés kicsit meglepte ezért kicsit halkan válaszol...Majd hogy ne ordibáljanak közelebb úszik hozzá. *-Bocsi!*Boci szemekkel pislog Silverre hogy az ne haragudjon rá.*-Nem tudtam hogy te vagy,ha tudtam volna akkor nem fárasztottam volna le magamat,csak menekültem volna*mosolyog*

-Okos döntés lett volna.-*Kicsit zavarba jön, ami nála az első az életben ezért azzal sincs tisztában teljesen, hogy most mi történik.*
-Bátor vagy, hogy nem menekültél el egy vérfarkastól.-*Dícséri a lányt és elgondolkozik, hogy milyen messze hagyta a ruháit... Mert csak azok vannak neki.*
-Mellesleg mit csinálsz te itt?

*Enyhén elpirul a dicsérettől*~Wow most már bátor vagyok!~*Nagyon jól esik neki és ezt nem is nagyon tudja eltitkolni zavartan mosolyog,és közben össze vissza bámészkodik,majd hirtelen témát vált.
Hogy én!*Hirtelen eszébe jut Amanda.Bár úgy hiszi neki semmi baja nem lett.A bokrok mélyén hagyta aludni*erre sem emlékszel!Volt velem egy unikornis kiscsikó! Őt jöttem meglátogatni!Amúgy azt hiszem vagy is úgy vettem észre hogy őt szeretted volna megenni!De azt nem hagyhattam!

-Nem emlékszem semmire. A vérfarkas az úr olyankor, nem én.-*Ezzel reméli meg is értette magát. Láthatóan nincs meglepődve az unikornison... Min lepődne meg egy olyan ember aki évekóta alkatrazban él?*
-Fura... Mihez akarsz kezdeni?

*Hirtelen felindulásból a partra úszik,kiül és lábát lógatni kezdi a vízbe*-Most megakarok száradni.*Hosszú fehér hajából csavargatni kezdi a vizet.*-Szerintem gyere ki te is még megfázol*Kuncog, ezzel arra akart utalni hogy elég hiányosan van öltözve*

*Kimegy a lány mellé és a hátára fekszik( a sajátjára, nem Solináéra).*
-Nem tudok megfázni.-*Jegyzi meg és az eget nézi.*
-Jó lenne tudni mi van most otthon.-*Nem mintha Silnek olyan jó élete lett volna bármikor is, de azért érdekli. Persze a mostani helyzetéből úgy néz ki, hogy nem fogja megtudni.*

*Mint a múltkor most is követi Silver példáját csak ő a szokásához híven hasra fekszik Silver mellett.*-Engem nem érdekel!Nem is akarok semmit sem tudni!Jobb nekem itt!*Kicsit felkapja a vizet de hamar lenyugszik,majd Silver arcát kezdi fürkészni,de nem kutat az agyában...*-Jajj ! Örülök hogy egyikünknek sem esett baja!*Sóhajt majd erős felindulásból nyom egy vizes puszit Silver arcára.Ezt a következő pillanatban maga sem hiszi el de akkor így érezte...és ez így volt jó*

*Felébred, és kinyújtózna, de így pont belegabajodik egy ágba. Kiráncigálja lábát, és inkább felpattan. A tó felé indul, és meglátja Solináékat.*~mondtam én,hogy Silver fel fog ébredni~ *pillantása a holttestekre esik, vagyis arra, ami maradt belőlük. MOst ugrik be neki, hogy Sil vérfarkas. Tovább szemlélődik, és még épp elkapja Solina pusziját. Kuncog, de nem akar zavarni, hát jóval messzebb ül le, mondju úgy, hogy a tó túloldalán*

-Hát a hullák alapján és az alapján, hogy te egy fán voltál én egyébként is élve kerültem volna ki. De persze, szerencse, hogy te egybe maradtál.-*Sóhajtozva feláll, de nem látja meg Amandát.*
-Kezd egy kicsit kényelmetlen lenni ezért elmegyek a ruháimért.-*Néz Solinára majd sétál vissza a fák és bokrok sűrűlyébe ami meztelenül bizonyára nem lesz olyan egyszerű séta. Miért nem növeszt szárnyakat? Mert az olyan snassz. Nincs benne rizikó.*

*Csak néha néz fel a párosra, figyelmét leköti a félénken előbújó egyszarvúcsikó köti le. Panazsosan nyerít, de elég halkan. Persze, valószínűleg elvesztette az anyját. Morcos pillantással honorálja ezt Silver felé, bár amaz úgysem veszi észre. Sóhajt, de nem meri megsimogatni az állatot, félő, hogy az elmenekülne. Így csak farkasszemet néznek. Izgalmas egy program...*

*Kuncog Silver megjegyzésén majd mikor az elballag a ruháiért észreveszi Amandát a csikóval.Ő sem akarja hogy az elfusson ezért négykézláb odamászik mellé(kicsit sokáig tart)*-Szia Amanda!Örülök hogy nincsen bajod*Most kicsit bátrabb mint ő(Amanda) mert már simogatta, ezért közelebb kúszik a lényhez és simogatni kezdi*

*Miután kikerül a lányok hallótávolságából folyamatos szentségeléssel halad tovább. Elég választékos, mert nem ismétli magát. Egy jó ideig eltart mire eljut a ruhákig. Egy hulla fekszik a hosszúkás doboz mellett ami alatt a ruhák vannak. Silver nem foglalkozik vele, felveszi ruháit és dobozást is magához veszi aztán elindul vissza, persze gyalog.*

*Solina merészségét látva ő is közelebb kúszik, és remegő kézzel bár, de megsimogatja az egyszarvút. Az kicsit megborzong, de ül fekszik, marad a helyén. *
- Nem kéne megkeresni az anyját? *kérdi suttogó hangon Solinatól*

*Egy kicsit elkomolyodik.*-Az anyukáját még a múltkor megölték a kannibálok!*Lassan feláll és úgy simogatja a kis csikót.*-NEm értem!Biztosan nagyon éhesek lehettek ha képesek voltak egy ilyen csodálatos lényt megenni*Ekkor eszébe jut hogy Silver farkas formában valószínűleg a őt(az unikornis csikót) akarta megenni.Nagyot nyel*

*Kicsit borsos hangulatban ér vissza a tóhoz de nem igazán számít. Látja, hogy a lányok épp elég elfoglaltak egy unikornissal.*~Hm... Egy ló vaze.~*Gondolja gúnyosan aztán az igen távol elhelyezkedő Amanda szemébe néz.*~Telepátia próba 1, 2.~*Üzeni gondolatban, mert nem biztos, hogy Am hallja.*