*egy pillanatig dermedten áll majd odafordula két lányhoz.*bocsi de...nem akarom egyedül hagyni.ő katrin ezt tedd el..csak..csak a biztonság kedvéért..-*mondja és odaadja a lánynak az egyik vérrel teli lombikot, majd gyorsan a lány után fut de még visszaszól*-ha valami baj van vagy valami füttyentsetek egyet!-*kiáltaja majd beleveszik a jobb oldali ösvény sűrűjébe, és már csak elmosódva hallja hogy valaki egy hangos "Bú"-t kiált.aztán meglátja Ariát és befékez mellé.*-teee..!-*mondjaneki mérgesen de azért még beleborzol a hajába és elmosolyodik*-azt hitted egyedül hagylak?na perszee...akkor ki adna neked vért?-*mosolyog gonoszkásan.*

*Tovább lépked az ösvényen és hallja, h vki szuszog a háta mögött. Megőrzi a nyugodtságát és nem csinál semmit. Egyszer csak egy vérfagyasztó hang megijeszti. Hirtelen hátra fordul.
- ÁÁÁ EGY SZÖRNY!!! -lecsukott szemmel a kezét maga elé tartja eltolva onnan az ismeretlent. A Hold kissé kezdu megvilágíani az erdőt és nagy sóhajjal nézi, h Arlene az.
- Jaj, Arlene! Majdnem leütöttelek! -mondja mosolyogva és üdvözli a lányt*

*azért örül annak hogy Keisha jön vele*-hmmm...üdv., de a véred nem kell...ami a zsebedbe van még jól jöhet*kacsint*-nos akkor itt végig aztán, ott merre, a forráshoz csak te ismered az utat én ájult voltam asszem.*hirtelen elvágja a mondat végét mert valami fürcsa nesz csapta mega a fülét*-hallotad?*kérdezi halakan, miközben a tőréhez kap....szeme förösen csillogni kezd a kaland vágytól, majd mikor látja Keisha bizalmatlan arcát Aria vörös szemei miatt...*-nyugi....most én vagyok*mondja bíztatóan

*Leereszti a kezében a tőrt.* szia Arlene! *köszön és elrugaszkodik a fától.* akkor indulunk végre? *kérdezi türelmetlenül és lassa elindul a balk oldali ösvény felé.*

*egy kicsit a lányt is meg ilyesztette Arlene megjelenése, és szivesen oda is köszönt volna neki de ez a szellem forma milyat nem ment, kicsit nehezen de Sheenkával tartott balfele, neki is jobban tetszet azaz ösvény*

*Odamegy Sheenak és Arlenehez és lépked tovább az ösvényen. Kicsit mentek és Katrina meglát vmi csillogót az egyik bokor tövében. Megáll, leguggol és hosszasan nézi. Kicsit lesöpri róla a piszkot és látja, h egy kis db smaragdot szorongat. Beledugja pulcsijába és elmegy a bokron túlra*

-igen én is hallottam-*válaszol Ariának.odakap a tőreihez majd mind a kettőt előrántja és megforgatja ujjai között.az ő szeme most vörösből korom feketébe váltott hisz mikor bármilyen hirtelen érzés tör rá az egész szeme korom fekete lesz. és most is így volt hisz ő is hallotta a reccsenést két különböző irányból. a kések tökéletesen beleilltek kezébe és most feszesen várták a sorsukat.azonban ismét síri csönd ereszkedett az erdőre csak egy bagoly huhogott.Lassan lépdelve Aria mellett figyel minden zajra.az érzékszervei sokkal aktívabbak lettek.aztán már vagy 5 perce gyalogoltak mikor ismét meghallották a reccsenést.csak mostmár négy különböző irányból.aztán a bokrokbólhirtelen kiugrottak.és valóban négyen voltak ebben nem tévedett.kettő az elöttük lévő útra kettő a mögötük lévőre ugrott elzárva a menekülési utat előlük.*Aria asszem társaságot kaptunk.de nézd a jó oldalát-*mondja majd a hátát nekitámasztja Ariának és a lány is így tesz így fedezve egymást elölről,hátulról*-felavathatjuk a pengéinket-*mmondta gonoszan majd megforgatta a kezében a karcsú de msot félelmetes tőröket és felvette a mefelelő támadóállást a késeket különbözőkéépen tartava kezeiben.*-na gyeretek kicsikéim.éhesek vagytok?szeretnétek megkóstólni igaz drágáim?-*kérdezte gügyögve mégis hátborzongatóan sötét hangon*-hát akkor meg mire vártok?-*kérdezte most már csak sötéten és hogy fopkozza a hatást kissé ráórdíttot/vicsorgott az elöttük álló igencsak nagytermetű,és igencsak éhesnek látszó,kopottszőrű vad fakasokra.azok visszavicsorogtak/ugattak lányra és közelebb léptek.Keisha nem félt, viszont áldotta az eszét hogy Aria után jött.bár alány vámpír mégis..az adott hejzethez képest megnyugtatta tény hogy ittvannak egymás mellet.aztán a farkasok támadtak....*

//Bocsi mindenkinek(főleg neked Hesz)de mind a kettőnknek mennie kellett ugyhogy mi majd a többiektől külön fejezzük be.remélem nincs nagy harag.pusz mindenkinek//

*a lánynak mostmár egyre jobban tetszik a helyzet...úgy vigyorog hogy még a vak söktétben is látni lehessen hogy vámpír, nem ilyezgetés szempontjából csak úgy.*-ez jóóó*mondja lelkesen, majd mikor az eggyik farkas neki esik már nem tartja olyan viccesnek csak izgalmasnak. A kis barátja Aria lábánál próbálkozik nem sok sikerrel mivel a lány jó erőset rúg az állatba így az olyan 2 métert repül*-állatbarát vagyok, de nem szeretem őket etetgetni, főleg nem a saját káromon *mondja Keishának aki láthatólag igencsak elfoglalt*~na lássük, kikér még?~*küzben az elöbbi kis játszó pajtás megint támadásra kész és most jóval mérgesebbnek tűnik mint az elöbb, immáron Aria elévesz a tőrt hátha azzal jobban boldogul és várja a két farkas támadását ami az ő oldalán van az előre vezető út felöl*

*ahogy a farkas ráugrot a pengea kezében megvillant és a vadállatnak már csak egy vonításra volt ideje...aztán holtan esett a földre.a másik társa halálán feldühödve sokszorozott erővel ugrott a lánynak igy az kissé elvesztette az egyensúját és nekiesett a másik lánynak aki meg elesett.olyan gyorsan cselekedett ahogy tudott.a farkas beleharapott a pulcsija ujába és abból kiszakított egy darabot de mivel észrevette hogy ami a szájában van az nem hús ezért ismételten nekiveselkedett a lánynak.*-csak szeretnéd!-*kiáltotta mérgesen majd megfogta a nyakánál kétoldalt és eltaszította magától.aztán a farkas mégjobban feldühödött de ugy végezte mint a másik.Keisha kivont pengével várta és a vadállat szó szerint belerohant.miután végzett a maga felével odafordult a földön fekvő Ariához*-segítsek?vagy szeretnéd egyedül?-*kérdezte komolyan,gonoszan. *-én már végeztem.de kár volt értük.és sem szeretek állatokat ölni...de azt se szeretem amikor valaki belőlem akar vacsorát csinálni..már bocs ha féreérted-*mondja még gyorsan visszagondolva ategnap esti kalandra,majd gyorsan felhúzta aföldről a lányt*

*Keisha segítségével feláll majd a neki ugró farkas torkát metszi el.*-egyedül is megy *mondja gonoszan a lánynak, hirtelen dörögni és villámlani kezdett az ég, mire a farkas látva másik három társa bukását és halva a mennydörgést ilyedve szaladt el...*-hát ez könnyebben ment mint gondoltam, bár remélem nem segítségért ment*mondja vigyorogva a barátnőjének*

*a hirtelen villámlásra felkapja afejét az égre,majd Ariára.*-kiváncsi vagyok vajona többiek is ilyen dologba csöppentek mint mi vagy ők halál nyugodtan sétálnak-*gonosz mosoly*-na gyere szerintem menjünk tovább.-*mondta azzal elindult.pár percig szótlanul mentek majd mikor pont kiértrek a tisztásra ismét villámlott és a mögöttük lévő fába csapott bele.a hatalmas zajra mindketten összerezzentek majd mikor Keisha hátrafordult meglátta az égő fát.gondolt egyet és könnyűszerrel letört két égő vastag faágat majd az egyik Aria kezébe nyomta.*-tessék ez még jól jöhet.a holdat mindjárt eltakarják a felhők és nem fogunk látni semmit-*mondta és ahogy felnézett az égre a hold tényleg bebújt az egyik sötét felhő mögé.ránézett Ariára*-szerintem menjünka forrás barlangjához jó?-*mondta

*nagyokat néz, mikor Keisha a kezébe adja az égő faágat*-akkor siessünk mert mire oda érünk megázunk és a tűz is elalszik*mondja miközben sietősre veszi a tempót egyenesen a forrás felé*

*gyorsan futnak majd mikor elérnek a kis mélyedéshez a sziklákon leugrálva lejutnak a vízhez és a barlanghoz.Keisha iszik egy kicsit a hűs vízből majd megtörli a száját*-nah jó akkor menjünk be-*mondja némi gondolkodás után*-végülis..ezcsak egy barlang-*mondja és fog egy követ,nézegeti majd hirtelen teljes erejéből bevágja barlangba.pár mpig csak a patak csobogását és az egyre szaporodó dörgéseket lehetett halnni majd hirtelen egy koppanás,szárnycsapkodások,és kiröppent a barlangból többb mint 50 denevér.*-nah ezzel már nem lesz gondunk.-*mondta majd vett egy mély lélegzetet és az égő faágat előre tartva belépett a barlangba*

*nekem sajnos ismételten mennem kell..családi élet hátrányai nah pusz

*belépve a barlangba a korom sötétet csak a két égő faág világítja be*-jó hogy ide értünk mert oda kint már esik is az eső*mondja vidáman majd leül a barlang eggyik fala mellé és neki dől annak, Keisha leül vele szemben és mind a ketten némán néznek kifelé a barlangból....egy olyan 20 perc mulva Aria töri meg a néma csöndet*-megvárjuk itt a többieket?....ez hülye kérdés volt. Hova ia tudnánk menni ilyen időben.innen meg pont látni lehet ha ide találtak*és őszintén reméli hgy idetalálnak, közben elszakított farmernadrágja szárát teljesen leszakítva, nézi a nem túl mély harapás nyomokat amit a farkas barátja hagyott ott emlékül*~hát ezt bizony ki kéne tisztítani~*gondol most a vérző sebre majd, oda megy a barlan széléhez és a két tenyerébe eső vizet gyűjt amivel aztán a sebet kitisztítja, kicsi felszisszen mivel nem túl kellemes érzés de nem csinál belőle nagy ügyet, vissza megy Kishához és némán várják a lányokat*

*nem volt az a türelmes típus így fél óra elteltéve megunta a várakozást és odaszólt Ariának*-szerintem menjünk tovább.végülis lehet hogy ők nem is tudják hol van a forrás.akkor meg hogy találnának ide szakadó esőben nemigaz?az is lehet hogy ők már rég visszamenteka kastélyba-~amit erősen kétlek~-vagy találtak maguknak egy másik helyet ahol meghúzódhatnak az eső elől..vagy az is lehet hogy nem is akarnak fedezékbe vonulni...szóval én most elindulok-*mondta majd feláll és felvette a "fáklyát" a földről.kígyója aki mindvégig követte őket most a nyakában volt.*-te jössz?vagy maradsz?végülis nyugodtan megvárhatod őket..de szerintem nincs sok értelme-*mondta

*nem is gondolkodva Keisha kérdésén föláll és elindul a lány után*-azt hittem sose kérdezed meg *mondja kissé boszúsan de azért barátságosan,...megáll...*-de tulajdon képpen hova is megyünk?*kérdezi miközben egyett ketőt lép, a jobb lába kicsit még fáj de...mineggy neki*~hát arra talán arra mehetnénk~*gonolja közben pedig néz befelé a barlang belselye felé nem túl bizalmasan, majd ujra Keishára pillant kérdően*

*Egyik kezében a fákját tartja és oda világít amerre Aria mondta.*-rendben.menjünk erre.-*mondja de mielött bemennének ugyan úgy ahogy a barlanga jövetelnél is fog egy követ és bevágja a járatba.semmi.csak a barlang faláról cseppenő víz és a kinti vihar és fújó szél zaja.*-akkor menejünk-*mondta azzal mindketten elindultak a sötétségbe.

//ismételten elmentünk//

*Kicsit megijed, hogy Katrina le akarta őt ütni.*
-Sziasztok.. *köszön Sheenkának és Katrinának egyaránt. A lány kétségbeesése eszébe juttatta azt az időt, amikor egyszer eljöttek ide Solinával és Silverrel, aztán hirtelen megragadta őt valami, és elvonszolta tőlük. ~Te jó ég..~ Tulajdonképpen most jött rá, hogy hol is van. Remegni kezd, mintha attól félne, hogy megint megtörténik majd a szörnyűség. Próbál nem rá gondolni, de a hely nem a legalkalmasabb arra, hogy elfelejtse a történteket. Szorosan belemarkol Katrina karjába, de még így is remeg. Zihálva megy a lány mellett.*

*egy olyan 10 perc mulva, a kezében lévő "fáklya" teljesen elégett így Aria eldobta mielött a kezét is megégetné*-jajj, ennek a barlangnak sose lesz vége?*kérdezi mérgesen*~lehet hogy a többike már vissza mentek, azt mi meg várhatjuk őket egész nap~*az iménti gondolata az ami igazán bosszantja*
-szerinted milyen hosszú a barlang * shogy ezt kimondta kétfelé nyílt elötük az út*-remek még csak ez hiányzott*most már nagyon kész van(...)*-merre....szerintem most eggyütt menjünk, nem lehet tudni hova vezetnek szóval jobb és biztosabb ha most nem variolunk.~a baloldal a szimpibb~

*már ő is kezd türelmetlen lenni de az ő fáklyája még nem éget el teljesen.*-Szerintem menjünk balra...az valahogy mintha felfelé menne egy kicsit.-*mondta majd elővete az egyik pengét az övéből*csak a biztonság kedvéért-*mondta azzal arákacsintott a lányra és elindult balra*

*megy Keisha után a vak sötétbe, nem tudva hogy az út amin mennek, hova vezet*~biztos hogy jó ötlet volt erre indulni?~*kérdezi magától majd az elötte lépkedő lánytól is...*-te csajszi, szerinted holfogunk kikötni? biztos nem a másik irányba kellett volna menni?~tudom-tudom, "csak a hálál biztos"~*hangzik a fülében nevelő szülei kedvenc mondata*~a halál lehet hogy biztos...de nem most és nem itt~*gondolja vigyorogva míg Keisha válaszára vár, ki egy kicsit el van gondolkodva*

.*már vagy fél órája gyalogolnak és kicsit feldühíti magát Aria kérdésén*-hát mi vagyok én szerinted, a mindentudó Julinéni?-*majd lenyukszik*-nem de hát honnan tudhatnánk hogy melyika jó írá..-*kezdte de ekkor orral belesétált a barlang falába Ariával együtt.*ÁÚ!Mi a...?!-*kezdte majd látja hogy az zsákutcába futottak.mérgesen dörgölte az orrát hisza mikor Ariával beszélgetett a lányra figyelt nem az útra.*-háát..azt hiszem itt az ut vége-*dühös sóhaj*-pedig felfelé haladtunk ezt tisztán éreztem-*szemöldökráncol*-nah mindegy..akkor irány visszafele...-*mondta azzal mind a ketten mérgesen fordultak meg és már indultak is volna ha nem tűnik el a lábuk alatt a talaj.Valamiféle csapóajtó lehetett.Keisha még megpróbált mekapaszkodni a barlang aljában de aztán ő is lezuhant a sötétségbe.*

*nagyon meglepődik a zsákutcán meg Keisha beszólásán*-Üdv mindentudó Julinéni*mondja kacagva, de nem sokáig mivel zuhanni kezd, igaz hogy alig pár métert estek csak de ez épp elég volt ahhoz hogy a rosszul essen és még ráadáskén a sebébe is belement a por*-ez remek*mondja feháborodva, Keishaőő...akarom mondani Julinéni*mondja gúnyosan*-na most hol vagyunk?*legalább úgy kérdezi mintha ő maga jól tudná*

*ráesett a bokájára és érezte hogy az kimegy.a kezéből kesett a tör.felkiáltott de csak magában.csak mégjobbban feldühödik aztán viszont hirtelen lenyugszik*-p'fa be Ariel hablányka-*próbál ő is gúnyolódni de a helyzet nem engedi hisz a fáklya elaludt és semmit de az égvilágon tényleg semmit sem láttak.*-te Aria..az én bokám kiment.és momentán ilyen sötétben nem tudom helyrerakni mert nem láto..*kezdte de valami hozzásiklott.Josh a kígyó volt az.*~hihhetetlen hogy ez mindenhol ott van és mindent túlél~*gondolta de ekkor meghallotta a fejében azt a régi hangot amit annyira jól ismert.egy pillanatra megfagyott ereiben a vér*~fújj rá a szemekre!~*mondta a hang.csak egy pillanatig gondolkozott aztán elővete(kitapogatta) a másik tőrt és erősen ráfújt a markolatára.az rögtön világítani kezdett.A kígyókzöld szeme Zölden a macskáé pedig melegpirosan.*-őő..nah jó erre majd késöbb visszatérünk*mondta
majd miutánasejtelmesen világos fényben megtalálta másik törét és zsebre rakta Aria kezébe nyomta a világító tőrt*-tatsd a lábam fölé!-mondta azzal miután Aria így tett vett egy mély levegőt és helyrerakata a bokáját.felnyögött és szaporán szuszogott még egy ideig aztán abbahagyta és lassan felált,leporolta magát,és szemrevételezte új sebeit,majd
visszavette a tört Ariától,s miközben felsegítette a lány körbenézett*-szerintem valami kriptaféleségben lehetünk-*mondta miután meglátta a falaba vájt mélyedéseket és azokban a csontvázakat*

*látva a furcsa fényt azért elgondolkodik hogy mit is tud a lányról*~hoppá~-te ilyet is tudsz?*kérdezi meglepődve, és miután fölált kicsit körbenézett megállapítja hogy tényleg vannak csontvázak a falba*-szerintem nem kripta*mondja majd látva hogy körülöttük fal van kisseb fajta pánikba esik, míg nem lát rajta egy kissebb kijáratot amin pont átfér, ki lépva abból a kis részből egy hosszó folyósó tárul elé*~hol vagyunk?~*kérdezi magától megszeppenve...a folyósón lát egy két fákját ami világít, az eggyikhez oda siet és leveszi a falról*-mi a franc van? holvagyunk?*Keisha is oda talál Ariához...összenéznek majd a lány kezébe nyomja a fákjáját*-fogd egy picit*ezután oda áll a fal elé, akkorát ugrik hogy megtudja fogni a fal tetejét ami olyan négy fejjel magasabb a lányokná....így könnyen feltudja magáthozni magát, könyökével feltámaszkodik a fal tetejére hogy egy kézzel is tartani tudja magát, másik kezével a fákjáért nyúl*-add ide lécci*mondja, majd a fákjával megvilágítja a termet, hogy látni tudjon*~mi ez? labirintus?~*labirintus és ráadásként nem is kicsi*-gyere, ezt meg kell nézned...

*ő is felugrik és megkapaszkodik a falban.két kezét felrakja azon támaszkodik és a lába meg lefele lóg ahogy Ariának.az ő kezében ott a kés és a pengén a kövek adják a világítást magasra nyújtja és így az még nagyobb fény ad magából mint a fáklya.igaz már így is a plafont súrolja.aztán amint meglátja a labirintus nagyságát elkáromkodja magát*Szent sz.r!hol a fenében lehetünk? a morva életbe és hogy fogunk innen kitalálni?-*mérgelődött.aztán oldalra hajtottta a fejét és egy újab csontvázat pillnatott meg*~hát ez meg mit keres a falon?~*tűnődött majd egyszer csak azt látja hogy a falból amibe kapaszkodnak hihetetlen gyorsasággal pengék emelkednek ki és a pengék sokasága egyre közeledik feléjük.így lelökte magát a falról és magával húzta Ariát is aki ugy látszik nem vett észre semmi.aikor ismételten estek egy nagyot Keisha fölnézett és látta hogy ahol az elöbb még könyököltek ott most pengék sokásága állt ki a falból.*-ez nyílvánvalóan azért volt hogy akik a fal tetején mászva próbálnak kijutni azok meghaljanak..-*sóhaj*-ugyhogy itt a falak között...kell tovább mennünk..*

-és ahogy elnézem jól bejött nekik a kis pengés trükk*mondja felsóhajtva amikor észbekap*-remek de ki csinálhatta ezt, mármint ezt az egészet~kinek jut eszébe labirintust építeni a föld alá*-jajaj, ez nem lesz így jó!*mondja köhögve a rengeteg portól amit a két lány kavart fel*-és milyen sok póóók~de sok lehet~*igaz hogy még eggyet sem látott, mivel a fény (ami épp csak arra jó hogy ne essenek keresztül a holnapon is,) a kis sarkokat nem világítja be ahol a kis pokocskák laknak*-na de akkor induljun el ha nem akarunk itt megöregedni, na szerinted merre menjünk?

*már eléggé bent jrnak az erdőben, amikor farkasüvöltést hall. ~mi a szösz~ gondolja, miközben a tőrjéért nyúl, és a tükörben a szellemeket és Mayat figyeli. Tudja, hogy a lány halja őt.* Maya szerinted mi lehet a többiekkel? *kérdezi, miközben felemelt tőrrel megy tovább.*