*meglepődik Lestaton, picit felszisszen de nem hagyja magát ilyen könnyen legyőzni*~nahh....kellet ez nekem?~*próbálja a nevetést vissza folytani, de az kuncogásként megis előtör belőle*~még egy picit...~*tudja hogy ez neki nem valami kedvező, de Ariának vannak ilyen örült pillanatai...mikor érzi hogy meszédül, tőrét a fiú hasába döfi, majd kiszabadulva karjaiból Lestat torkának szegezi a másikat*~lehet hogy nem jó ötlet de most per pill ez volt a legkézenfekvöbb~

*Gyorsan hátrál, így a tőrt sikerül kiszedni magából, mielőtt sakk-mattot kapott volna. Jóízűen megnyalja a száját. Hmmm finom vagy.- *Gonosz mosoly jelenik meg arcán. valamit rejteget.* -Ezt máskoris megismételhetjük.- *Közben a sebe lassan gyógyulni kezd. Újra támad. mostmár ő is előhúzza a tőrét. A két penge összecsap egymás után többször is.*

-hogy finom vagyok?*mondja nevetve*~soha sem vették még vérem~*ez a tény kicsit felháborítja..na de istenem*-vigyázz mert vissza veszem. *továbbra is nevet, közben pedig védi Les támadásait és ő maga is támad amikor csak teheti*

*Titokban, amikor Lestat megkarmolta Aria kezét, egy különleges mérget juttatott a véráramba amitől az illetője elszédül. Olyan állapotba kerül, mintha megivott volna egy liter alkohlot.* -Nem érzel valamit?- *Kérdezi Lestat kissé gonoszkás és érdeklődő mosollyal.*

*kicsit szédül de nem tudja mitől*-mit csináltál? Mit kéne érznem? *kérdezi felháborodottan*-pff. Te jézus máriám *totál ki van akadva..kb ez a pillanat amikor a bárkit meg tudna ölni egy kanálnyi vízben*~ vagy az a baj hogy hogy megcsapoltak vagy...~ *vagy nem tudja mi, eszébe sem jut hogy aljas módon megmérgezzék*

*Lestat ráérősen leül egy kőre.* -Mondtam már, hogy középszintű vizsgám van a mérgek használatáról? Ha én egyszer valakin nyílt sebet ejtek, akkor azt biztos hogy megmérgeztem. Nyugi, ez csak egy gyenge méreg. Kissé erős alkoholos hatást ad ki, mintha csak becsiccsentettél volna. Nem tart túl sokáig és nyomnélkül eltűnik.- *Magyarázza hogy megnyugtassa.* -Azt hiszem most már nem is nagyon értetted amit mondtam.-

*túlságosan is értett* -te kis....*enyhébb dührohamott kapott...de ezt próbálja nem mutatni...eljátsza a kábultat..talán kicsit túl jól...bele esik a fiú ölébe majd a színészkedést befejezve jó mélyen a szemébe néz..*-kellett ez neked? *kérdezi gonoszan, és már meg is harpta a fiú nyakát és durván szívni kezdi*

*miután kipihente magát gondolta sétál egy kicsit a síkságon és gyakorolgat egyedül.aztán miután egy hatlmas nagy szikla mögül kiér ledermed az elé táruló látványtól*~Aria, félig Lestat ölében és szopogatja a nyakát.~*egy pár pillanatig még az agya feldolgozta ezt az abszurd mozit majd kitör belőle a nevetés.Aria oda is kapja a fejét Keisha pedig a hasát fogva próbál megszólani*-El..elnéézést...bo..bocsi...nem akarok.. zavar..ni-*nevetett szívből még a könnye is kicsordult*-uhh Aria...ez az emlékkép örökre az emlékezetembe vésődött-*még mindig nevet*-ha rossz kedvem lesz ez fog felvidítani-*nembírja már tartani magát így lezuttyan a sziklára ugy két méterre tőlük, a fejét a kezébe temeti és ugy nevet tovább*-amugy miattam ne zavartassátok magatokat..sőt...folytassátok..ugyis hiányzott nekem a mozi...-*nevet majd felnéz mosolyogva vidám szemekkel*

*megmindig hihetetlen mérgesen veszi észre Keishát*~ez is jókor~ -szia...*mondja, majd a sok vérveszteségtől kábult Silast ott hagyva oda megy a lányhoz akinek majdem ad is egy pofont...de inkább nem most haragítja magára legjobb barátnőjét, csak dühöng magában*~ azt a .... kell nekem mindenkiben megbízni~

// Lestatot....bocsi kicsit máshol vagyok //

*A fájdalomtól felszisszen, de élvezi hogy Ariat a kezeiben foghatja, majdd amint Aria lemászik Lestatról, ő is elkezd nevetni.* -Ugyan már Aria. Ez csak vicc. Ne hogy már megharagudj emiatt. Begyógyítja a sebet, majd odasétál és bead Aria-nak egy ellenszert, ami nagyon gyorsan hat.* -Amúgy szia Keisha. Mi járatban vagy itt?-

*látja hogy Aria lecsüccsen mellé és azt is hogy nagyon dühös ugyhogy vígasztalóan így szól:*-na csak poénkodtam-*kacsinta lányra*-tudod..azér ez nem mindennapi látvány volt-*mosolyog majd gyengéden oldalbaböki a lányt.Aztán lestat is felkel és ő is nevet majd bead egy ellenszert a lánynak.*-én scak sétálgattam és egyedül akartam gyakorolni egy kicsit.de aztán belétek botlottam-*mondja nevetva majd észreveszi ,hogy barátnője feje rábukik a vállára.*-hé..Aria..-*rázogatja hogy magához térjen de az elájult*-pff..Lestat...szerintem összekeverted az üvekcséid és véletlenül még egy oylat adtál neki amit az imént-*mondja majd miután lestat csak néz nehézkesen de felemeli barátját, és felviszi a hálóba hogy kipihenje a bódultságát*

-Nem, teljesen jó a szer, csak előfordul hogy néha egy kis időre kidőlnek tőle. Talán lessz egy enyhe másnapossága is. *Lestat is elköszön, majd visszamegy a hálószobába.-

*miután kiért, szomorúan néz a földre*~hát ide sem fogok leülni most...tiszta víz itt minden~-hát ezt nem hiszem el. *mondja, majd elindul egy kicsitt távolabbi sziklához*

*A kőröl legalább már felszáradt a víz. Szerencsére van mindkettelyüknek bőven hely. Lestat lefekszik Aria mellé és az eget bámulja.* -És most? Akartál mára valamit tervezni?- *A felhők közben lassan tovább állnak. Lestat nem szereti sohasem a amikor vizes a föld. Sokszor volt már hogy vizes talajon kellett aludnia egyedül, magányosan.*

*csak nézi az eget és nem tudja mit válaszoljon*-hát nem tudom...*zárja le röviden a dolgot, most olyan... nem tom milyen hangulata van*-amúgy te mit tudsz erről a helyről?... mármint a suliról, meg a szigetről....*

*Lestat Aria felé fordul és a szemét fürkészi.* -Én szinte semmit nem tudok erről a helyről. Csak annyit tudtam hogy az anyám ide iratott be még mielőtt meghallt. Persze amióta idejárok jópár helyszínt megismertem.-

*kicst meglepődik...*-beirattak? ~olyat is lehet?~-én nem tudom hogy miért vagyok itt. egyszerűen csak itt ébredtem egy reggel. *lassan a fiú felé fordítja fejét... és megint elmosolyogja magát* -amúgy?...hogy tetszik? *kérdi kíváncsian*

-Nos, én úgy tudom hogy kiválasztanak gyerekeket a nagyvilágból, vagy direkt beiratják őket mint az én esetemben. A suliról pedig annyit hogy én teljesen másra számítottam. Az elején nem nagyon tetszett de amióta megismerte...m pár barátot sokkal jobb lett.- *Egy kissé elpirul, amit mosolygással próbál leplezni.*

*nem érti a fiú zavarát* -hát, én meg nem is számítottam rá...*mondja nevetve*...de én örülök hogy itt vagyok. és szerintem a suli is egész jó.~márha sulinak lehet nevezni~-és igen, jó hogy vannak barátok.~akik lehet hogy néha megkóstolnak, de azért jó hogy vannak~*mosolyogva gondol vissza a multkorira*-amúgy a tegnap..~asszem~...mi volt? *nagyon kíváncsi, mivel ő valahogy nem emlékszik tisztán a dolgokra*

*Lestat remélte hogy Aria nem tér erre a dologra, de mostmár el kell mondania mindent. Így tehát elmesélt mindent szórol szóra és a magyarázatokatis. Mikor befejezte, szomorkásan felül és a földet nézi.*

-mindenkinek van rossz oldala. *mondja egyhangúan*-szerintem nem kell nagyügyet csinálni belőle*-nekem a vámpírszerű oldalam a rosszabbik. *mondja mosolyogva, közben pedig felül*-még tanum is van rá. *nem részletezi csak mosolyogva gondol vissza a legelső kissebb kalandjára Keishával*-héé, ne legyél már szomcsi. *mondja vigyorogva*

*Lestat amint meglátja Aria örömtől ragyogó arcát, nem bírja ki és ő is elmosolyodik.* -Kösz hogy megérted a helyzetem.- *Közben a telihold lép ki a felhők közül, amitől Lestatnak jó kedve támad. De egyben az éhsége is előtör, ami egy hangos gyomorkorgással jelez.*

*semmi kedve most felmenni, márpedig Lesnek vér kéne*~nahh, most mi legyen?~*jelenleg adakozó kedvében van és Les már úgy is ivott belőle szóval haját arrébb húzza a nyakáról...*-nincs kedvem fel menni szóval most ihatsz "belőlem"... de ne túl sokat...~kivételesen szeretnék a saját lábamon fel menni~

-Ööö... én ezt nem fogadhatom el.- *De Lestat látván Aria udvariasságát, elfogadja az ajándékot. Odahajol, majd még egy utolsó bizonytalan pillantást vet Ariara és gyengéden beleharap a nyakába hogy a legkisebb fájdalmat okozza. Amint megérzi a vér ízét, ösztönösen szívni kezd. Kevesen ajánlottak önszántukból eddig neki vért.*

*kicsit megszédül, miután Les abba hagyta*-uhh...~nem is érztem~*ugyan olyan vigyorral a képén döl hátra és nézi tovább a z eget*-és most? merre? *kérdezi kíváncsian*

*Lestat végezetül még lenyalta Aria nyakáról a vért és visszafeküdt. Most ellessz egy darabig vér nélkül. Már csak a szája széléröl nyalogatja a friss nedüt. Jólesik neki Aria társasága. Mindig kedves, segítőkész, megérti Lestat problémáit és könnyen megbocsát mindenért.*

*mivel kérdésére választ nem kapott, nem is erölteti a dolgot, neki itt is jó. továbra is csak a csillagos eget nézi... lassan már többet bámulja az eget mint a csillagászok:P *

*Lestat nem tudja hogy merre tovább most, de nem is érdekli. Az idő kissé hidegebb lessz, de ez nem izgatja, ám mikor Aria-ra néz látja hogy fázik.* -Tessék.- *Odanyújtja neki a kabátját, majd visszafekszik. Ő már megszokta a hideget. Télen nem volt hol laknia csak az erdő ami nem volt túl meleg.*

-köszi. *mondja közömbösen, sokszor nem érti a fiút de ez van...a csillagok halványulni kezdenek, bár a nap még nem kel.*~már ilyen régóta kint vagyunk?~ *olyan fél óra mulva a feláll és a kabátot vissza adja Lesnek.*-én lemegyek az öbölbe. *mondja és eközben már el is indult.*